 |
| AZ OLASZ METSZET-ÁBRÁZOLÁS AMIKOR A KÉTFEJŰ SAS AZ ÚR |
Több esetben írtam róla, hogy van egy nagyon fontos feladatunk.Külön kell választanunk azokat a Székesfehérvárt ábrázoló metszeteket, melyek nem a mai Székesfehérvár városáról szólnak! És ezt a feladatot hitelesen kell elvégezni, hogy ne legyen hiba benne! Tulajdonképpen a Sycan hegyen lévő Sicambria-Óbuda kutatásával párhuzamosan, az elmúlt tíz évemet is ezzel töltöttem. Egy másik metszetet, melyet a történészek úgy hirdettek, hogy Székesfehérvár a XVI. században, kalandos úton azonosítottam Wissembourg városával. Elérkezett tehát az ideje, hogy egy újabb tévképzetet oszlassak el, reményeim szerint végérvényesen.
 |
| 1995. |
Ne mondhassa rám azt senki, hogy én állandóan csak a történészeket cáfolom. Építő kritikát fogalmazok meg az alternatív kutatók számára is.Az első könyv 1995-ben jelent meg, a Design & Quality Kft. gondozásában. Aztán ugyanitt 1996-ban Az Eltűnt Ősbuda Nyomában című könyv Szörényi Leventétől. A Püski kiadónál jelent meg 1999-ben Bradák Károly-Pap Gábor kiadványa a Fehér vár-Fehér Folt című könyv bővített kiadása. Mindkét Bradák könyvben az előszó helyett írt bevezetőt Pap Gábor írta, és bemutatja a Pilissel kapcsolatos addigi
 |
| 1996. |
kutatásokat,(Sashegyi Pomáz, Noszlopi Pilismarót, Vértessy Esztergom, Andrássy Dobogókő) melyek napjainkra már, - a kutatásaim eredményei alapján - mind téveszmékké lettek. Szörényi Levente 1996-ban megjelent: Az Eltűnt Ősbuda Nyomában című könyve után három évvel, ezen kiadvány hátsó lapjain igazolja Bradák, egyébként nagyon helyesen, hogy a zenész-kutató, Vetus Budát  |
| 1999. |
ábrázoló látképek azonosítási kísérlete a budakalászi Ezüsthegyre, alapjában nem állja meg a helyét. Az Olasz metszetet átvette Bradáktól, és a budakalászi Ezüsthegyre feltételezte(?!) Szörényi Levente, aztán ugyanezt tette Lánszki Imre is, kissé nyugatabbra és hosszú ideig Székesfehérvár és Óbuda -NEM ŐSBUDA ! -is egy helyre lettek azonosítva, alapjában tévesen. Persze csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit. Viszont ez ügyben ugyanaz történt, mint amit történészeink műveltek és művelnek napjainkban is. Hivatkoznak a másikra, és így viszik tovább a téveszmét. 2022. év őszén, most a kezemben lapozgatva a könyvet, kifejezetten bántó, a tehetetlenség és tévképzet miatt létrejött Sashegyi-féle Ősbuda szót olvasni. Bántó és valótlan, mert a hivatalos oldal téveszmés történészei és másoló firkászai, ezzel a szóval visszaélve,- gúnyként alkalmazva(Kanyó, Szávoszt és olvasatlan társaik) próbálják elkendőzni napjainkban a máig fennálló Óbuda helyrajzi problémát. Bradák Károly, Pap Gábor és Szörényi Levente könyve is példát mutat a hivatalos oldalnak abban, hogy a problémákat tisztázni kell, írni és beszélni kell róluk. Ez a könyv kijelölte az utat a gondolkodásra és reális értelmezésre képes kutatóknak, már a kiadvány nyolcadik oldalán. Adott volt a feladat számomra, hogy Sicambria-Óbuda(Veteri-Vetus Buda-Alt Ofen) sziklavárosának helyrajzát tisztázzam, elválasszam a Monalovacztól, és ezáltal is igazoljam Lánszki Imre kutatási területén található Királyi Fehér központ, Székesfehérvár ottlétét. Melyet helyileg ő jól azonosított, azonban a területre olyan metszetek is azonosítva lettek, (lásd az előadásokat a videómegosztón) melyek valójában sosem voltak ott, és nem csak Buda Vetus- Óbuda metszetei,- melyek igazából a Csillaghegyet ábrázolják északi nézetből,- hanem Székesfehérvár egyes látképei, az olasz metszet sem illeszthetők a POTENTIANA királyi Alba várhegyére, amit napjainkban Manatovacz vagy Monalovacznak hívnak. AZ OLASZ METSZET
 |
| ALBAREGALE VÁROSÁNAK VALÓDI KINÉZETE MAGYARORSZÁGON |
Bradák Károly ezen kép feliratának elemzése kapcsán, 20.oldal,- lásd L felirat a metszeten: a Duna körbeöleli a várost,- jutott arra a következtetésre, hogy máshol, valamerre a Duna partján kéne meglelni ezt a Székesfehérvárt.
Bradák Károly azonban nem vizsgálta meg a korszak középkori vízrajzi állapotát Székesfehérvárnál, és ez elég súlyos hiba volt, mely igen sok félreértésre adott alapot.
 |
| DUNA FOLYÓ NINCS MIRŐL VITÁZNI! |
HOGY KERÜL A DUNA SZÉKESFEHÉRVÁRHOZ?
Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt.
Tessék jól megnézni ezt a vízrajzi térképet, az évszám 1938 ! És egyvalamit jól jegyezzünk meg, mert az összes folyóparti várunk és településünk kutatásához ez alapvetően nagyon fontos: a középkorban még sokkal több víz volt!
Tehát térképünket így tessék szemlélni! Ha ezzel a gondolattal nézzük, akkor bizony nagyon is lehetséges, hogy a római korban és a középkorban is a kiemelkedően magas vízállásnál, Komáromnál is be tudtak hajózni a Dunán a ma Székesfehérvárnak hívott város irányában! És ezzel a gondolatmenettel érthető igazán, Ó-Szőny-Brigetio földrajzi helyzete és szerepe, hármas városa.
 |
| A DUNA KOMÁROMNÁL ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR |
A Móri Árok szerepe az egyik kulcs ebben a témában, és az ott létező egykori mocsarak. A Móri víznek hívott patak, ugyanúgy szélesebb lehetett egykor, és hajózható vízfelületként szolgálhatott Tata irányában, mint a Séd patak. Ha valaki veszi a fáradtságot, akkor maga is utána olvashat, hogy ezen a területen a lecsapolási munkálatokat Mikoviny Sámuel végezte
 |
| ENNEK A VÍZRAJZI HELYZETNEK A SOKSZOROSÁT TESSÉK ELKÉPZELNI A KÖZÉPKORBAN! |
Amióta a műholdas Google Earth alkalmazással dolgozom, feltűnő lett számomra, hogy ezen a területen, a szántóföldeken nyomot hagyott a korábbi vízrajzi helyzet. Szembeötlő az embernek, ha a műholdas képet nézi az, hogy a mostani kis patakok, azok korábban széles folyómedrek voltak!És bizony ez a középkorra ugyanúgy érvényes, mint a római korra! A Séd "patak" név ahogy manapság hívjuk, nagyon megtévesztő. Mostanra jutottunk el oda, immár egy-két éve, hogy a régészeti kutatások, kezdenek utolérni, és beigazolódnak az állításaim.
"A folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott.
Az ókori római Gorsium városnak fontos kikötője volt a Sárvíz partján. Gorsium Pannonia provincia egyik legjelentősebb települése volt, a térség katonai, kereskedelmi és gazdasági, a provincia szakrális központja. Logisztikai és stratégiai szerepe megfelelt a mai Székesfehérvárénak, mely néhány kilométerre északra fekszik Gorsiumtól.
A Sárvíz mentén a 18. századig nagy árterületek húzódtak. Az érdemi folyamszabályozási munkák már az 1760-as években megkezdődtek. 1810-től vízszabályozási társulatot hoztak létre, amely Sárvíz Társulat néven az ország első vízszabályozási egyesülete volt. Tolna megye déli részén az 1850-es években végeztek a folyószabályozással.
 |
| SZÉKESFEHÉRVÁR ÖSSZEKÖTTETÉSE A DUNÁVAL |
Ezért vette körbe Székesfehérvárt a "Duna", mert a Sárvíz vagy mai nevén Séd patak dél felé, Paks irányában teljesen biztosan hajózható kapcsolatban volt a Duna folyóval. A középkorra ugyanúgy érvényes a megállapítás, mint a római korra. A Dunával való összeköttetése miatt hívták a Sárvízt Dunának, és a várost ábrázoló látképen ezért szerepel ilyen módon a felirat.
Az immár tíz évvel ezelőtti megállapításomat az Óbudánál lévő Mocsáros feltöltődött középkori medrét, és úgy egészében véve a Kis-jégkorszak hatását a Kárpát-medencére, lassacskán a hivatalos kutatások is utolérik. Ezért is érthetetlen számomra, hogy egyes monarchista szervilis dilettánsok, miért vannak a tudomány és fejlődés ellen?
 |
SÁRVÍZ PATAK FOLYÓ ! |
Ezzel a középkori nagyon magas vízrajzi helyzettel gondolkodva az is értelmet kap, hogy miért volt ez a város fontos hely. És most nem csak a hajó-utakra gondolok, hanem a szárazulati vámokra is. Én bizonyítottnak látom, hogy az olasz metszet a mai Székesfehérvárt ábrázolja.
Viszont ettől még ez a Székesfehérvár nem lesz az a Székesfehérvár, amelyet Szent István építtetett Megyer révje felett!
BRADÁK KÁROLYNAK MÉGIS IGAZA VAN!
Ha kivesszük a könyvből az L feliratból levont téves következtetést,-az olasz metszetet- mert a középkori klímaoptimum, a vízrajz szerint igazoltnak látjuk, hogy a Duna oldalága vette körbe a mai Székesfehérvárt, még akkor is maradnak bőven olyan tények, melyek alapjában cáfolják a mai Székesfehérvár királyi koronázó és temetkező város szerepét, illetve a Szent István általi építtetését. A legfontosabb tények közt is leginkább a műholdas képátfedéssel készült azonosításaim.
 |
| EZ AZ IGAZI SZÉKESFEHÉRVÁR AMINEK BUDÁRA- DÉL-KELETRE A CSILLAGHEGY FELÉ NYÍLIK A BUDAI KAPUJA! |
Beigazolódott, hogy a királyi koronázó és temetkező Alba Regale hátterében látható "Vaczon" névvel jelölt település, ami a Pilis nyereg alatti Pylisi apátsággal egybeépült, Árpád-kori Kovácsi hatalmas fegyvergyártó települését jelenti.
És persze az óbudai lakosok félelme, míg Székesfehérvár nem szabadult fel a töröktől, addig nem mertek visszaköltözni!
Tollius helyrajzi tudósítása is teljesen egyértelmű, hiszen Óbudán jártában attól fél, hogy a törökök kirontanak Alba Regale városából!
AZ OLASZ METSZET CÍME
"ALBA REGALE VÁROSÁNAK VALÓDI KINÉZETE MAGYARORSZÁGON"
A kép felirata is ösztönözhette talán arra a választ kereső kutatókat, hogy ezt a várszerkezetet máshová fantáziálják. Önmagában a címében is érezhető képünknek, hogy már ebben az időszakban is zavar van a város kinézetével, (helyével) alaprajzával kapcsolatban. Mintha a korszak rajzolói közt vita lett volna, hogy melyik is az "igazi" látképe Székesfehérvárnak. Ez a címben lévő tény is alapjában azt igazolja számunkra, hogy egy másik Székesfehérvár is létezett, melynek alaprajzát ezzel a városéval keverték. És ez valóban így van, hiszen a krónikáinkban leírt Megyer révje nem a mai Székesfehérvárnál található(akármennyire ott volt a Duna). Noé hegyének oda fantáziálása a mai Fejér-megyébe pedig egyenesen a legrosszabb vicc kategória történészeinktől. A helyrajzi azonosításhoz legközelebb visszatérünk az alapokhoz, NOÉ-hegy valós földrajzi területéhez.
Egyed Zoltán Pajzsvivő
FÉLREKÉPZETT TÖRTÉNELEMTANÁR
KIEGÉSZÍTÉS ÉS FRISSÍTÉS
 |
| AZT SEM TUDJA FELFOGNI HOGY NEM ŐSBUDA HANEM ÓBUDA! |
Kiegészítettem az írásomat, el is mondom miért. A Dunai Szigetek "geográfus-hidrológus" blog írója, a félreképzett történelemtanár troll, Szávoszt Vass Dániel, olyannyira fröcsögött a bejegyzésemre ismételten az Óbuda régi fotókon Facebook közösségi csoportban, hogy még több tényt találtam a Sárvíz folyó hajózhatóságára, és egyben az ugyanolyan magas középkori állapotokra is! Szávoszt nehezen viseli a tudományos fejlődést, talán ezért monarchista. Éppen ezért, hogy rádöbbenjen a tudománytalan maradiságára, belinkeltem neki a KÖZÉPKORI DUNAMEDER A MOCSÁROS-VÉLEMÉNY című cikket és nyílt levelet, melyet a szervilis blog írónak írt Scheffer Miklós, aki korán felismerte az állításaim igazát, és több esetben segített már nekem ebben a témában. 
Ez aztán végképp betette az áltudós, "Duna-kutatónál" azt a bizonyos kaput, és hisztizni kezdett, hogy erről neki senki sem szólt, nem kapott róla értesítést. 😂 Olyan ez a ferdítő, inkorrekt furafiú, mintha tudat módosító-szereket használna. Nem azt állítottam ebben az írásomban, hogy a "Duna folyt Székesfehérvár felé" ezt csak Szávoszt Vass Dániel találja ki a hisztizése közben. Próbál bármin fogást találni, mert tudja, hogy bukta van Óbuda helyrajzi történetében. A széles Sárvíz folyamnak, összeköttetése volt a Dunával, és az vette körbe Székesfehérvárt! És ezért joggal írták rá a metszetre, hogy azt a Duna veszi körbe. A hajózható vízfelület a korábban ott létező hatalmas vízfelületen történt! Ne feledjük, megemelkedett vízszint, forrástevékenység és a Duna visszaduzzasztó szerepe. És ezt a hatalmas, egykor ott létező víztömeget, a műholdas képeink a Google Föld program mindenhol mutatja! Még akkor is, ha Szávosztnak ez nem tetszik, és hisztériázik!
 |
| A MÓRI VÍZ ÉS ÁLTAL ÉR TALÁLKOZÁSÁNAK HELYE |
És ugyanez a műholdas képen. Jól látható a területen, hogy egykor a vízfelület összeért, és hajózható egybefüggő vízi-útként szolgálhatott. Érdemesnek tartom a környezet további vizsgálatát ugyanezzel a gondolatmenettel. Viszont hozzá kell venni azokat a még római időkből ott létezett tereptárgyakat, melyeket Mikoviny Sámuel bontott el, hogy a széles és hajózható mocsarakat lecsapolja.
 |
| MÓRI VÍZ ÉS ÁLTAL ÉR |
Hatalmas és egybefüggő vízfelület és mocsaras táj uralkodott ezen a környéken, a lecsapolási munkálatok előtt! Erről tanúskodikMagyarország (1782–1785) - Első Katonai Felmérés
A két képen ugyanazt a területet látjuk!
Nézzétek! Így tudom a legjobban megmutatni nektek. A műholdas kép árulkodik arról az egykori hajózható vízfelületről, amit az Első Katonai Felmérési térkép még ábrázol!Ki az aki azt képzeli, hogy a rómaiak csak a Sárvizen hajókáztak, mondjuk Székesfehérvártól-Szabadbattyánig? Ugye mi nem vagyunk ennyire korlátoltak, ugye nem?
 |
| RÓMAI HAJÓKIKÖTŐ A SÁRVÍZNÉL |
 |
| SEUSO PALOTA A MŰHOLDAS KÉPEN |
Külön kiemelve piros színnel, Szávoszt Vass Dániel számára, hogy végre felfogja! Olvassuk el a Wikipedia írását: A folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott. A KIS-JÉGKORSZAK HATÁSAI AZ EGÉSZ KÁRPÁT-MEDENCÉRE VONATKOZTAK!
Leegyszerűsítve: ha Székesfehérváron magas a vízszint, akkor Óbudánál is az! Ugyanis a középkori nagyon magas vízszinteket hadmérnöki rajzok ábrázolják Óbudánál is, ez tulajdonképpen az Óbuda helyrajzi probléma kulcsa! Erre jöttem én rá az
Azért az milyen ciki már, hogy egy "geográfus-hidrológus" akarja a hiteles adatokat, régészeti leleteket letagadni, pont a vízrajzra vonatkozó tények ellenében?! Ez bizonyára a történelemtanár képzéséből fakad. Rájöttem egyébként, hogy mi Szávoszt hibája. Azt képzeli magáról, hogy csak ő írhat a Dunáról és vizekről, ugyanakkor pedig irigy és féltékeny. Érthetetlen, hiszen én nem akarom átvenni az ő helyét, én sosem leszek szervilis ülep nyalonc.
A kutatói oldalam címsorában pedig azért található az osbudavar címszó, mert az obuda már foglalt volt. Érted ezt te nem normális Szávoszt, vagy lerajzoljam neked?!
Az pedig még inkább ciki, hogy egy tudományos témakörben azzal próbál érvelni a bukott történelemtanár mintapéldány Szávoszt, hogy én szakács vagyok. Nos, azzal együtt van még három szakmám, és egy más irányú vállalkozásom, azaz még egy szakmám. És büszke vagyok arra, amit a másik szakmáimban is elértem a saját erőmből. Mindent elértem az életben, amit akartam. Ezt vehetik akár figyelmeztetésnek is. Arra is büszke vagyok, hogy vendéglátós szakemberként átlátom azt a káoszt, amit a történetírók és a történészek Óbudával műveltek. Ez talán abból adódik, hogy több dologra kell egyszerre koncentrálnom. Olyan dolgot vittem véghez, amit előttem még senki. Azonosítottam Sicambria-Eczelburg-Veteri Buda helyrajzát a békásmegyeri hegyoldalban, ugyanakkor pedig arra is választ találtam, hogy a Főtér, a Zichyék majorsága, és az ott talált egykori épületek, azok valójában a Boldogasszony sziget középkori településeinek, Révjenőnek és Újbécsnek a maradványai. És a sok száz éves helyrajzi problémára így találtam hiteles, látképekkel és oklevelekkel, a terepen látható romemlékekkel igazolható megoldást.
A római Aquincum sosem volt Óbuda városa! Büszke vagyok magamra, és a vendéglátós múltamra is.
Egyed Zoltán
 |
| A DUNA FOLYÓ ÖLELI KÖRBE SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROSÁT! |
